Napi gondolatébresztő

Turóczi Attila képe

Nagy önfegyelem, hallatlan tudatosság kell ahhoz, hogy igazán önmagunkat tudjuk adni, és igazán az jöjjön belőlünk, ami önmagától kívánkozik.

Amikor fejlesztésre van szükség...

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Minden gyermeknek megvan a maga természetes fejlődési ritmusa. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek a belső ritmusa különféle okoknál fogva (fizikai, idegrendszeri, lelki, családi, vagy más okok) megváltozott ütemű. Ez a ritmus lehet nagyon gyors, vagy éppen túl lassú. A személyiség mint egész egy olyan személyiség és/vagy képesség–résszel működik, ami megváltoztatja a fejlődési ütemet, sajátossá, egyénivé formálja azt.

Amikor a gyermeknek nehézségei vannak, akkor első ösztönös reakciója az, hogy elrejtse az elől, aki azt észrevehetné, hiszen mindenki a jó oldalát szeretné mutatni. A fejlesztés folyamatában sincs más lehetőség, minthogy mi is „erről az oldalról” induljunk el, és az erősségeket elismerve, ezekhez zárkóztassuk fel a gyengébb képességeket.

A fejlesztés: az öngyógyító fejlődés támogatása. Minden gyermek fejlődni akar, meg akar felelni, szeretetre méltóvá akar válni. Megláttatja erősségeit, s az értőktől segítséget kér – olykor egyre erősebb jelekkel-  nehézségei leküzdéséhez. A fejlesztés lépcsőfokait a személyiség fejlődésének törvényszerűségei határozzák meg. Csak a magát elfogadottnak, szerethetőnek érző gyermek képes tanulni, fejlődni. A fejlesztés sem követhet más „nyomvonalat”, az érzelmi és szociális megerősítés után következhet akár a motoros, akár a kognitív fejlesztés.

Itt íratkozhat fel folyamatosan frissülő tartalmainkra (RSS)

Tartalom átvétel