Nyomtatóbarát változat

2010-ben tanácsadónk Nyílt Napjának előadója Dr. Nagy József pszichológus, túsztárgyaló volt. Az előadó felkérésében az intézményekben megnövekedett agresszió, vagy az ilyen események nagyobb valószínűsége játszott szerepet. Az előadó által egy olyan világba pillanthattunk be, melyet a közelmúltig az oktatási/nevelési intézmények kapuin kívül tudhattunk. Nyilván többtényezős, nem kívánatos társadalmi változások eredményeképpen, a pedagógus pálya presztízsvesztése miatt jó, ha lélekben felkészültek vagyunk a rendkívüli helyzetekre is, mint amilyen egy iskolai konfliktus lehet, melyben akár diák-diák, akár tanár-diák között feszülnek egymásnak az indulatok.

A felkészültség feltétele két dolog tudatosítása:

1. Milyen lelkiállapotban van az agresszor?

2. Mi a részünkről a legmegfelelőbb viselkedés, amivel csökkenteni tudjuk a helyzet bizonytalanságát, veszélyességét?

Jó, ha tudjuk, hogy nemcsak az áldozat, hanem az erőszakos cselekményt elkövető is olyan izgalmi állapotba kerül, ami értelmi „hozzáférését” lecsökkenti. Ezért, a legkevesebb veszteség érdekében pontosan követni kell az elkövető utasításait. Ha cselekszünk, előre mondjuk az elkövetőnek, hogy mit fogunk tenni: pl. „most meg fogok fordulni”, vagy „most előveszem a telefonomat és telefonálni fogok a rendőrségnek”, illetve nyugtassuk meg folyamatosan a támadót, pl. kétszer elmondva: „értem amit mondasz, értem amit mondasz”. Erre azért van szükség, mert ezekben a feszült szituációkban az ember pulzusa felszökik 130-ig, ekkor még „hozzáférhető” az elméje, de gyakran 170-re emelkedik, amikor már nehezen fogja fel a körülményeket, és váratlanul fokozhatja agresszivitását.

„Azt próbálom megtanítani a pedagógusoknak, miként tudják kezelni, illetve megoldani az efféle szituációkat” – magyarázta dr. Nagy József pszichológus. Az agresszió a diákokból és a tanárokból is nagyfokú stresszt vált ki, az pedig erős indulatokat gerjeszt. Ilyen állapotban egyik fél sem képes tiszta fejjel, racionálisan gondolkodni, éppen ezért az esetek zömében megoldás sem születik. Ahhoz elsőként az érzelmi szintet kell csökkenteni. Hogyan lehet ezt elérni? Nincsenek sablonok, hiszen miden szituáció más, ám az a fontos, hogy a pedagógus visszajelzést adjon a diáknak arról az agresszív cselekményről, amit tesz. Példának okáért az mondja neki: „Értem, hogy te most fenyegetsz, sértegetsz engem.” Ez a fajta racionalitás általában csökkenti az érzelmi szintet, s úgynevezett belátásos helyzetet teremt, mely lehetőséget ad később az eset nyugodt átbeszélésére.