Nyomtatóbarát változat

Bármely gyermek kerülhet nehéz helyzetbe közösségi élete során. Lehet, hogy nehezen találja meg a hangot kortársaival vagy pedagógusával, ezért kirekesztettnek, magányosnak érzi magát. Lehet, hogy bár okos, mégis gondjai adódnak egy-egy tantárgyban (pl. nehezen olvas, gyenge a helyesírása, rosszul számol). Előfordulhat, hogy olyan változások zajlanak a családi életben (pl. testvérszületés, válás, gyász), melyek átmenetileg a gyermek alkalmazkodását is megnehezítik. Mindezek következtében megváltozhat magatartása, indulatossá vagy éppen visszahúzódóvá válhat, romolhat tanulmányi eredménye. A pedagógus észleli ezeket a változásokat, szeretne segíteni a gyereknek, de az okokat, a segítségnyújtás formáját nem könnyű megtalálni. Ekkor kérheti a Nevelési Tanácsadó szakembereinek (fejlesztő pedagógus, pszichológus) segítségét.

A gyermek óvónője, osztályfőnöke vagy szaktanára pedagógiai jellemzést készít tehát abban az esetben, ha az óvodás vagy iskolás gyermek közösségi beilleszkedésében, magatartásában vagy tanulási képességeiben tapasztalt nehézségek, hiányosságok miatt szeretne más, az iskolai helyzeten kívülálló szakemberhez fordulni. Mielőtt eljuttatja a jellemzést – mely egyben vizsgálati kérelemként is szolgál – a Nevelési Tanácsadóba, azt a szülőnek megmutatja, aki aláírásával, majd a tanácsadóba történő telefonos bejelentkezésével megerősíti, hogy tudomásul veszi a pedagógus, az óvoda/iskola kérését. A tanácsadó munkatársai ezt követően egyeztetnek időpontot a szülővel a gyermekről való beszélgetésre, ill. a gyermek pedagógiai-pszichológiai vizsgálatára. A vizsgálatról írásos vélemény készül, mely csak azután kerülhet az óvodába/iskolába, miután a szülő azt elolvasta, egyet értett vele (vagy nem) és aláírta.

Mi történik a pedagógiai-pszichológiai vizsgálaton?

A gyermek vizsgálatát minden esetben a szülővel történő beszélgetés előzi meg. Szeretnénk megismerni a szülő álláspontját arról, hogyan látja gyermekét, iskolai nehézségeit, ill. miben kér segítséget, majd felelevenítjük a gyermek fejlődésének főbb állomásait, egészen a várandósságtól a jelen időszakig. A vizsgálat során megfigyeljük, hogy a gyermek hogyan vesz részt a teljesítményhelyzetben, mennyire tudja mentális erőforrásait mozgósítani, elég kitartó-e a figyelme, mikor fárad el, hogyan viseli az időnyomás által okozott terhelést, milyen kapcsolatot tud kialakítani a számára idegen felnőttel, hogyan számol be önmagáról, iskolai nehézségeit miként fogalmazza meg, miben várna segítséget.

A pedagógiai vizsgálat során az életkornak megfelelően vizsgáljuk a dominanciát, az idői-téri tájékozódást, a testsémát, valamint a nyelvi készségeket, a szókincset, a figyelem minőségét. Megnézzük az osztályfoknak és életkornak megfelelő tantárgyi – elsősorban olvasási, írási, számolási – szintet. Megpróbáljuk felmérni az elmaradás mértékét, és típushibákat keresve az okát is. A vizsgálat része lehet a tanítási módszer és az iskolai "élettörténet" (pl. sok tanárváltás) feltérképezése. Ha a tanulási sikertelenségek hátterében részképesség problémára utaló tünet látható, akkor kiegészítő vizsgálatok segítenek azok feltárásában (Sindelar, Frostig, GMP-GOH, mozgásvizsgálat).

A pszichológiai vizsgálat során, tanulási nehézségek esetén – a pedagógiai vizsgálat kiegészítéseként – feltérképezzük a gyermek gondolkodási funkcióit, különös tekintettel a problémás területekre. Az okok feltárásával így a legmegfelelőbb segítséget (fejlesztést, könnyítést, felmentést) ajánlhatjuk a gyerek számára. Arra is keressük a választ, hogy az iskolai nehézségek, kudarcok hogyan hatnak a gyermek lelki életére, fejlődésére, hogy a teljesítményben, viselkedésben tapasztalható változások hátterében mi állhat. Kialakultak-e pszichés tünetek a tanulási, magatartási problémák következtében, vagy éppen a lelki nehézségek (pl. élethelyzeti változások) következménye lehet-e a tanulási, viselkedésbeli változás. A lelki problémák, pszichés tünetek rendezésére a vizsgálat befejezése után a Nevelési Tanácsadó szakembere a szülő kérésére segítséget nyújt a gyermeknek/ családnak.

Mit tartalmaz a pedagógiai-pszichológiai vélemény?

1. A szülő véleményét gyermekéről, problémájáról.

2. A gyermek fejlődésére vonatkozó fontosabb adatokat.

3. A pedagógiai jellemzés összefoglalását.

4. A pedagógiai és pszichológiai vizsgálat tapasztalatait, eredményeit.

5. Összegzést és jogszabályi hivatkozásokat (különleges gondozáshoz való jogosultság, tantárgyi felmentés).

6. A gyermek fejlesztésére, ill. ha szükséges, további vizsgálatára vonatkozó javaslatot.

7. A szülő aláírását.

A vélemény mellé csatoljuk a szülő arra vonatkozó kérelmét, hogy az iskola igazgatója vegye figyelembe a szakvéleményben foglaltakat a gyermek tanulmányai során.

Jogszabályok

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

30. § (7 ) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

30.§ (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola az e törvény 52.§-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c), pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkoztatást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép, stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli írásbeli beszámolóval történő felváltását.

Kapcsolódó írások:

- Hogyan kérheti a pedagógus a gyermek vizsgálatát?

- Mit tartalmaz az iskolai pedagógiai vélemény?

- A személyes adatok kezelése - adatvédelem.