Napi gondolatébresztő

Lehet könyvből gyereket nevelni. Csak minden gyerekhez más könyv kell.

Iskolaérettségi vizsgálat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Érettségi vizsga 6 évesen?

Mi szülők mindannyian izgulunk, talán kicsit szorongunk is, amikor iskolába engedjük gyermekeinket. Sok kérdés merül fel bennünk: meg tud-e felelni gyermekünk fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben?

A három vagy négy év óvodai tapasztalat mind a szülő, mind az óvónő számára egyértelmű visszajelzéseket ad arról, hogy egy gyermek, a maga érési tempójában képes lesz-e az iskola tanulási környezetében hatékonyan helytállni. Minden gyermek egyéni mintázatot mutat a fejlődésben. Vannak gyerekek, akik viszonylag kiegyensúlyozottan, lépésről-lépésre haladnak a fejlődésben, és vannak, akik sokáig „érlelik magukban” a következő fejlődési szintet, hogy aztán hirtelen nagyot lépjenek az összerendeződés felé. Ezekben a látszólag stagnáló periódusokban merül fel akár szülőben, akár a pedagógusban a kérdés, hogy elég érett-e a gyermek az iskolára. Mit várhatunk tőle?

Olyankor várjuk a Nevelési Tanácsadóba a szülőket és a gyerekeket, amikor ezek a kétségek felmerülnek, vagy amikor a szülők és a pedagógusok eltérő módon látják a gyermeket. Elképzelhető, hogy az otthon nyílt, vidám, gazdag szókinccsel mesélő gyermek az óvodában csendes és visszahúzódó, így nehezen mérhető fel az iskolára készülés motivációja.

Jogszabályi vonatkozások

A 2013. január 1-én hatályba lépett jogszabályok szerint azokat a gyermekeket kell beíratni az iskolába, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek.

A 2014/15-ös tanév szeptemberétől tehát azok tankötelesek, akik 2008. szeptember 01. előtt születtek, hiszen 2014. augusztus 31-éig betöltik 6. életévüket.

Az új törvény alapján az iskolakezdésről az óvodavezető dönt, illetve szükség esetén (pl. ha véleménykülönbség van a szülő és a pedagógus között; nehezen ítélhető meg a gyermek fejlettsége; vagy halasztott iskolakezdés után további egy év óvodai nevelés látszik szükségesnek) kezdeményezi az iskolaérettség megállapítását.

Az iskolaérettségi vizsgálat kezdeményezője az óvoda vagy az iskola vezetője, továbbá a szülő is lehet. (45.§(4) c).

Az iskolakezdési lehetőségek a következők:

 

Dátum

Betöltött életév

Feltétel

Az iskolakezdés legkorábbi időpontja

2014. szept.01.

6 év

 

Halasztott iskolakezdés

2014. szept.01.

7 év

Az óvodavezető döntése

Legkésőbbi iskolakezdés

2014. szept.01.

8 év

A Szakértői Bizottság döntése

Az új szabályozás – 20/2012-es EMMI rendelet – értelmében, az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára akkor is, ha nem fogja elkezdeni az iskolát.

Az intézmények állami fenntartásba kerülése során a nevelési tanácsadók összeolvadtak a pedagógiai szakszolgálatokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a pedagógiai szakszolgálatok (azon belül a szakértői bizottságok) feladata, szakértői tevékenység keretében.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

45. §(2) bekezdés:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”
„(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.”

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról:

„21. §

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.”

Milyen érettséget mér az iskolaérettségi vizsgálat?

Az iskolaérettségi vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó pedagógusai és pszichológusai végzik, nyugodt körülmények között, mindig délelőtt, amikor a gyerekek frissek és kipihentek. Az alapvizsgálat körülbelül 2 órát vesz igénybe, a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat között rövid szünetet tartunk, amikor a gyermeknek van lehetősége inni, vagy akár enni is. Miközben a csoportos pedagógiai vizsgálat folyik, a pszichológus a szülővel beszélget, majd a csoportos vizsgálat után a gyermekkel egyénileg folytatja a vizsgálatot. A két különböző vizsgálati helyzet így kétféle módon „teszi próbára” a gyermeket.   Az iskolaérettségi vizsgálat a gyermekek számára érdekes, változatos feladatsort jelent, kompetenciaélményt nyújt. Ugyanakkor rövid idő alatt elegendő információt ad a gyermek beiskolázásához szükséges biológiai, pszichés, intellektuális és szociális fejlettségi szintjéről. A pedagógiai vizsgálat és a kiegészítő pszichológiai vizsgálatok előre jelezhetik az esetleges tanulási sajátosságokat, erősségeket és nehézségeket egyaránt. Mivel a gyermek aktuális állapota nagymértékben befolyásolja az eredményeket, érdemes arra gondolni, hogy betegen, nagyon fáradtan más képet ad magáról, mint pihenten, és egészségesen!  

A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet.

A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.

Mind a csoportos vizsgálatnál, mind egyéni helyzetben fontos jelzéseket kapunk a konkrét feladatok elvégzése során a gyermek feladattudatáról, feladattartásáról, figyelmi-és koncentrációs készségéről, terhelhetőségének kereteiről, a teljesítmény-hangsúlyos helyzetre való reagálásáról, viselkedési reakcióiról. Az iskolaérettségi vizsgálatok mellett, un. kiegészítő vizsgálatokat is végezhetünk indokolt esetben, ami vonatkozhat egy részletesebb grafomotoros próbára, intelligencia vizsgálatra, vagy egyéb képességtesztre.  

A szakvélemény  

A szakvéleményben a pedagógus–pszichológus team összegzi a tapasztalatokat, elemzi az eredményeket, és konkrét leírását adja az egyes készségek aktuális szintjének. A szülővel felvett anamnesztikus adatok és a vizsgálat során tapasztaltak, valamint az óvodapedagógiai vélemény figyelembevételével fogalmazzuk meg a szakvéleményt, amiben megtesszük javaslatunkat a gyermek beiskolázására, vagy további óvodai nevelésére vonatkozóan. Szükség esetén egyéni, vagy kiscsoportos foglakozásokat ajánlhatunk, vagy javaslatot tehetünk az óvodán belüli fejlesztésre. Néhány esetben szükségesnek látjuk további részletes vizsgálatok elvégzését, ilyenkor a járási Szakértői Bizottságok segítségét kérjük.

A szakvéleményben foglaltakat minden esetben személyesen megbeszéljük Önökkel, a szülőkkel, amit az Önök aláírásával küldünk aztán meg az óvodának, illetve az iskolának.

Dr. Gőbel Orsolya

További anyagok az iskolaérettséggel kapcsolatban:

-- Ha okosnak látják a gyermeket, mégsem javasoljuk az iskolakezdést.

-- Ha szeretnék "felkészíteni" a gyereket az iskolaérettségre.

-- Hogyan válasszunk iskolát?

-- Jó-e a magyar gyerekeknek, hogy hétévesen kezdik az iskolát?

Itt íratkozhat fel folyamatosan frissülő tartalmainkra (RSS)

Tartalom átvétel