Napi gondolatébresztő

Turóczi Attila képe

Nagy önfegyelem, hallatlan tudatosság kell ahhoz, hogy igazán önmagunkat tudjuk adni, és igazán az jöjjön belőlünk, ami önmagától kívánkozik.

Iskolaérettségi vizsgálat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Érettségi vizsga 6 évesen?

Mi szülők mindannyian izgulunk, talán kicsit szorongunk is, amikor iskolába engedjük gyermekeinket. Sok kérdés merül fel bennünk: meg tud-e felelni gyermekünk fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben?

A három vagy négy év óvodai tapasztalat mind a szülő, mind az óvónő számára egyértelmű visszajelzéseket ad arról, hogy egy gyermek, a maga érési tempójában képes lesz-e az iskola tanulási környezetében hatékonyan helytállni. Minden gyermek egyéni mintázatot mutat a fejlődésben. Vannak gyerekek, akik viszonylag kiegyensúlyozottan, lépésről-lépésre haladnak a fejlődésben, és vannak, akik sokáig „érlelik magukban” a következő fejlődési szintet, hogy aztán hirtelen nagyot lépjenek az összerendeződés felé. Ezekben a látszólag stagnáló periódusokban merül fel akár szülőben, akár a pedagógusban a kérdés, hogy elég érett-e a gyermek az iskolára. Mit várhatunk tőle?

Olyankor várjuk a Nevelési Tanácsadóba a szülőket és a gyerekeket, amikor ezek a kétségek felmerülnek, vagy amikor a szülők és a pedagógusok eltérő módon látják a gyermeket. Elképzelhető, hogy az otthon nyílt, vidám, gazdag szókinccsel mesélő gyermek az óvodában csendes és visszahúzódó, így nehezen mérhető fel az iskolára készülés motivációja.

Jogszabályi vonatkozások

A 2013. január 1-én hatályba lépett jogszabályok szerint azokat a gyermekeket kell beíratni az iskolába, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek.

A 2015/16-os tanév szeptemberétől tehát azok tankötelesek, akik 2009. szeptember 01. előtt születtek, hiszen 2015. augusztus 31-éig betöltik 6. életévüket.

Az új törvény alapján az iskolakezdésről az óvodavezető dönt, illetve szükség esetén (pl. ha véleménykülönbség van a szülő és a pedagógus között; nehezen ítélhető meg a gyermek fejlettsége; vagy halasztott iskolakezdés után további egy év óvodai nevelés látszik szükségesnek) kezdeményezi az iskolaérettség megállapítását.

Az iskolaérettségi vizsgálat kezdeményezője az óvoda vagy az iskola vezetője, továbbá a szülő is lehet. (45.§(4) c).

Az iskolakezdési lehetőségek a következők:

 

Dátum

Betöltött életév

Feltétel

Az iskolakezdés legkorábbi időpontja

2015. szept.01.

6 év

 

Halasztott iskolakezdés

2015. szept.01.

7 év

Az óvodavezető döntése

Legkésőbbi iskolakezdés

2015. szept.01.

8 év

A Szakértői Bizottság döntése

Az új szabályozás – 20/2012-es EMMI rendelet – értelmében, az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára akkor is, ha nem fogja elkezdeni az iskolát.

Az intézmények állami fenntartásba kerülése során a nevelési tanácsadók összeolvadtak a pedagógiai szakszolgálatokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a pedagógiai szakszolgálatok (azon belül a szakértői bizottságok) feladata, szakértői tevékenység keretében.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

45. §(2) bekezdés:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”
„(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.”

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tankötelezettség megállapításáról:

„21. §

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.”

Milyen érettséget mér az iskolaérettségi vizsgálat?

Az iskolaérettségi vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó pedagógusai és pszichológusai végzik, nyugodt körülmények között, mindig délelőtt, amikor a gyerekek frissek és kipihentek. Az alapvizsgálat körülbelül 2 órát vesz igénybe, a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat között rövid szünetet tartunk, amikor a gyermeknek van lehetősége inni, vagy akár enni is. Miközben a csoportos pedagógiai vizsgálat folyik, a pszichológus a szülővel beszélget, majd a csoportos vizsgálat után a gyermekkel egyénileg folytatja a vizsgálatot. A két különböző vizsgálati helyzet így kétféle módon „teszi próbára” a gyermeket.   Az iskolaérettségi vizsgálat a gyermekek számára érdekes, változatos feladatsort jelent, kompetenciaélményt nyújt. Ugyanakkor rövid idő alatt elegendő információt ad a gyermek beiskolázásához szükséges biológiai, pszichés, intellektuális és szociális fejlettségi szintjéről. A pedagógiai vizsgálat és a kiegészítő pszichológiai vizsgálatok előre jelezhetik az esetleges tanulási sajátosságokat, erősségeket és nehézségeket egyaránt. Mivel a gyermek aktuális állapota nagymértékben befolyásolja az eredményeket, érdemes arra gondolni, hogy betegen, nagyon fáradtan más képet ad magáról, mint pihenten, és egészségesen!  

A csoportos pedagógia vizsgálat során kiscsoportban, közösségi helyzetben kell megoldani a feladatokat a gyermeknek, melynek során vizsgáljuk a munkaérettséget, az ábrázolási- és kifejezési készséget, a mennyiségfogalom kialakultságát, a látás- és hallás utáni (vizuális és akusztikus) emlékezetet.

A pszichológiai vizsgálat alkalmával megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, a feladathelyzetbe való bevonódási készségét, az általános tájékozottságot, a téri -és idői tájékozódást, a beszédkészséget, a gondolkodási sajátosságokat, a verbális- és vizuális emlékezetet és a grafomotoros készséget.

Mind a csoportos vizsgálatnál, mind egyéni helyzetben fontos jelzéseket kapunk a konkrét feladatok elvégzése során a gyermek feladattudatáról, feladattartásáról, figyelmi-és koncentrációs készségéről, terhelhetőségének kereteiről, a teljesítmény-hangsúlyos helyzetre való reagálásáról, viselkedési reakcióiról. Az iskolaérettségi vizsgálatok mellett, un. kiegészítő vizsgálatokat is végezhetünk indokolt esetben, ami vonatkozhat egy részletesebb grafomotoros próbára, intelligencia vizsgálatra, vagy egyéb képességtesztre.  

A szakvélemény  

A szakvéleményben a pedagógus–pszichológus team összegzi a tapasztalatokat, elemzi az eredményeket, és konkrét leírását adja az egyes készségek aktuális szintjének. A szülővel felvett anamnesztikus adatok és a vizsgálat során tapasztaltak, valamint az óvodapedagógiai vélemény figyelembevételével fogalmazzuk meg a szakvéleményt, amiben megtesszük javaslatunkat a gyermek beiskolázására, vagy további óvodai nevelésére vonatkozóan. Szükség esetén egyéni, vagy kiscsoportos foglakozásokat ajánlhatunk, vagy javaslatot tehetünk az óvodán belüli fejlesztésre. Néhány esetben szükségesnek látjuk további részletes vizsgálatok elvégzését, ilyenkor a járási Szakértői Bizottságok segítségét kérjük.

A szakvéleményben foglaltakat minden esetben személyesen megbeszéljük Önökkel, a szülőkkel, amit az Önök aláírásával küldünk aztán meg az óvodának, illetve az iskolának.

Dr. Gőbel Orsolya

További anyagok az iskolaérettséggel kapcsolatban:

-- Ha okosnak látják a gyermeket, mégsem javasoljuk az iskolakezdést.

-- Ha szeretnék "felkészíteni" a gyereket az iskolaérettségre.

-- Hogyan válasszunk iskolát?

-- Jó-e a magyar gyerekeknek, hogy hétévesen kezdik az iskolát?

Itt íratkozhat fel folyamatosan frissülő tartalmainkra (RSS)

Tartalom átvétel